Harsányi Gergely

Geri egy évig még biztosan a Tatai AC-ban folytatja!

2019. Június

Harsányi Gergely egész évben vezére volt a Tatai AC-nak, tudása, rutinja, lelkesedése sok találkozón bizonyult döntőnek. Geri azt mondta, hogy jól érzi magát Tatán, és úgy döntött, hogy a következő szezonban is csapatunkat erősíti! A korábbi 179-szeres válogatott az utolsó fordulóban a gólkirályi címet is megszerezte, ennek kapcsán kértük, hogy értékelje a most zárult bajnokságot.

Tatai AC: - Gratulálunk a gólkirályi címhez! Rendkívül szorosan alakult a verseny, egy gól döntött a javadra, gyakorlatilag az utolsó fordulóban előzted meg a váci Stranigg Jánost. Mennyire figyelted év közben a góllövő lista állását?

Harsányi Gergely: - Év közben egyáltalán nem figyeltem, hiszen amikor tavaly abbahagytam az élsportot, akkor annyi volt a célom, hogy egy kicsit még élvezzem a játékot a munka mellett. A szezon vége felé jelezték csak a csapattársaim és Édesapám, hogy ez is megtörténhet.

Van az idei 134-ből kedvenc vagy emlékezetes találat?

Egyetlen találatot nem tudnék kiemelni, minden gólnak örültem, főleg amelyik hozzájárult, hogy a csapattal győzni tudjunk.

A trükkös gólok is védjegyeddé váltak az évek során, ezekből most mennyit tudtál bevetni?

Szélről és hetesből többször sikerült cunderrel vagy pörgetett lövéssel bevenni a kaput, de néha jobb „megzavarni” a kapust egy sima egyenes alsóval, nehogy ő zavarjon meg a végén.

A gólok mellett rengeteg találatot készítettél elő, mennyi idő volt, amíg összecsiszolódott a támadójátékunk, mindenki tudta, hogy milyen mozgások jönnek támadásban?

Mivel év közben sok volt a sérülés a keretünkben, ezért hosszú idő kellett, amíg a csapat teljesen összehangoltan tudott játszani, de hála Istennek szinte minden csapattárssal kialakult egy-egy jól működő társas kapcsolat, amire lehetett építeni és ez nagyon fontos egy hosszú szezonban.

A védekezésből is alaposan kivetted a részed, mennyit segített a rutin?

Természetesen nagyon sokat számítanak védekezésben is azok a nüansznyi dolgok, amiket a hosszú évek alatt megtanulhattam én is a nálam rutinosabb játékosoktól. Többek között, hogy melyik ellenfélre hogyan érdemes készülni, kinek hogy’ vegyük el a lendületét, hogyan kényszerítsük bele a gyengébbik oldalára, hogyan „csapdázzuk be” közösen. Ebben sokat tudtunk fejlődni az év során, s ha már a rutint említetted, a mi oldalunkon, a jobb oldalon, Benis Bence NB1-es tapasztalata és védekező rutinja is rengeteget számított.

Amikor tavaly a TAC-hoz igazoltál, nem volt kérdés, mindenki tudta, hogy egy olyan játékos érkezik, akitől csak tanulni lehet. Volt olyan – akár név nélkül – TAC-os játékostársad, aki az idény során kikérte a véleményedet, tanácsot kért?

Nagy öröm volt már a felkészüléstől kezdve, hogy több csapattársam kikérte a véleményemet, aztán elfogadták, amiket javasoltam, sokat beépítettek a játékukba, sőt, év végén nagyon jól esett, hogy páran külön megköszönték, hogy néhány dolgot eltanulhattak. Ezt tartom a legnagyobb sikernek és örömnek, hogy sok fiatal hajlandó tanulni, időt, energiát áldozni a továbbfejlődésre, hogy még jobb játékosok legyenek.

Megmondom őszintén, engem nagyon zavar, hogy a wikipédián egy éve az áll a neved mellett, hogy „visszavonult” – hát, kívülről nézve elég strapás visszavonulás az olyan, amikor valaki mindössze egy találkozót hagy ki az egész idényben, és meccsenként 40-50 perceket játszik. Hogyan tovább, lesz-e folytatás jövőre is?

Tavaly nyáron valóban befejeztem azt az élsportot, ahol heti 8-10 edzés mellett már nem tudtam testileg, lelkileg úgy regenerálódni, ahogy magamtól elvártam volna a legjobb teljesítményekhez, de így munka mellett néhány edzéssel és meccsel kiegyensúlyozottnak érzem magam és egy évet még biztosan itt fogok játszani.